SzMDSz Diákjogi konferencián

Posted on 2010. november 15.. Filed under: Uncategorized |

A magyarországi Oktatási Jogok Biztosának Hivatalát (OJBH) ismerhették meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) diákjogi konferenciájának vasárnapi látogatói, a Szatmári Magyar Diákszövetség. A Jogok és lehetőségek Kelet-Európa egyetemein előadója Kósa András László szociológus, a hivatal munkatársa volt. Ismertetőjéből sok mindent hallhattunk: munkájuk civódás a rektorokkal és a minisztériummal, küzdelem az anyagi forrásokért és a diákok bizalmáért. Na meg zsigerből szeretik a sajtóhisztit.
A nagy kérdőjelek: mire jó az oktatási biztos, és mire elég az „ejnye-bejnye”, ha hibáztak a felek? Komolyan veszik-e a fejesek a hivatalt? Egyáltalán, eleget panaszkodik-e a nép? Egy derült ki biztosra: bizony, határon innen is jól jönne egy hasonló intézmény…
A marosvásárhelyi születésű Kósa első lépésként saját hivatalát, valamint az ombudsman fogalmát ismertette. Az ombudsman skandináv találmány, az állam által létrehozott intézmény, mely többek között pont az állami jogsértésekkel szemben hivatott a polgárokat védeni. Az ombudsmant az Országgyűlés nevezi ki. Az oktatási jogok biztosa bár a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma alá tartozik, de jogvédő szerepe legalább annyira fontos, mint a klasszikus értelemben vett ombudsmanoké.

A OJB hivatalában több jogi referens is dolgozik, akik a közoktatásból és a felsőoktatásból – főleg diákoktól – érkező panaszokkal foglalkoznak. A problémás ügyek száma a 2000-es évek elején mintegy évi 600-700 körül mozgott, napjainkra ez a szám eléri az 1600-at. Bejelentések az eldurvult gólyabeavatóktól kezdve, a vizsgaidőszakok megsértésén keresztül, az osztályozásig szinte minden területről érkeznek.

A panaszok benyújtását névtelenül nem fogadják, de az illető személyek mindvégig anonimek maradnak. Az OJBH-val szemben az összes magyarországi oktatási intézmény elszámolással tartozik. „Ez egy nagyon erős jogszabály, kérdéseinkre kötelező az intézményvezetőknek válaszolni. Attól függően, hogy létező, vagy egy később összeállításra kerülő dokumentumban található a válasz, azt 14 illetve 30 napon belül be kell nyújtaniuk” – magyarázott a szakember. Figyelemre méltó, hogy az összes magyarországi kisebbség nyelvén be lehet adni a jelzést, amit le- és visszafordítás után az adott nyelven is válaszolnak meg. Az oktbiztos.hu címen elérhető honlap is mind a 12 kisebbség anyanyelvén olvasható.

A hivatalnak nincs végrehajtási joga, így az általuk megfogalmazott döntéseknek csak ajánlás jellege van. A sajtó ugyanakkor szívesen ráharap a kényes ügyekre, az így vesztett népszerűségnek pedig nagy ára lehet. Ez derült ki a szociológus szavaiból is: a Havas Henrik-féle médaiskola jelentkezői például drasztikus mértékben megcsappantak, miután az OJBH vizsgálata nyomán hírbe hozták, hogy Havas egyik kft-je plusz tandíjakat számlázott a hallgatóknak. További példaként hangzottak el a Budapesti Műszaki Főiskola étkezési jegyei és könyvei, melyek megvételére csomagban kötelezték a diákokat, mígnem a jogsértésre sajtóértekezleten hívták fel a figyelmet. „Egyetlen egy szövetségesünk van, és az csak és kizárólag a média. Nem lehet partnerünk a hallgatói önkormányzat, ahogy nem lehet partnerünk a miniszter sem” – mutatott rá Kósa az érintettség problémájára.

A finanszírozás jelenti az egyik legnagyobb problémát. „Amikor Pintér (oktatásügyi miniszter az első Orbán kormányban – szerk. megj.) létrehozta a hivatalt, évi 40 millió forintból gazdálkodtunk. Ez az összeg ma nulla. Ígéretet kaptunk, hogy jövőre ez változni fog, én azonban már semmit sem hiszek” – számolt be az előadó. A megvagdosott költségvetés ellenére több akcióval, rendezvénnyel is megpróbálnak előrukkolni. Gyakori résztvevői a Sziget Fesztiválnak, vagy az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) is. Néha az egyetemek székhelyeire helyezik ki a hivatalt, amikor is nyílt napok, fórumok és konferenciák keretein belül találkoznak a hallgatókkal, és tárgyalják meg a felmerülő panaszokat.

A civil tanácsadó zárásképpen leszögezte: a hivatal és az általuk ellátott feladatkör néha nehézkesen működik, de Európában több országban is hiánycikknek számít. Munkatársaival gyakran utaznak külföldre, az OJBH-t és annak tevékenységét ismertetni. Legutóbb Moldvában, Kisinyovban, a helyi oktatásügy képviselőinek adták át ötleteiket. Európa nagy része pedig már felfigyelt a gyakorlatra. „A jövő évi EU-elnökségünk alatt tartandó oktatási miniszterek csúcstalálkozójának egyik hivatalos pontja a mi Iskolai veszélyek című tanulmányunk átbeszélése és EU-stratégiába való ültetése lesz” – zárta előadását Kósa.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség Jogok és lehetőségek Kelet-Európa egyetemein nevet viselő diákkonferenciája november 13-14. között, a helyi Napoca hotelben várta az érdeklődőket amire meghívást kapott az SZMDSZ vezetősége. Az ország különböző egyetemi központjaiból érkező diákképviselők mellett a szélesebb közönségnek is belépést biztosítottak. A több témakört átfogó konferencia első napján Dr. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora beszélt a bolognai rendszer gyakorlatba ültetéséről. A filozófus, ex-tanügyminiszter Románia részéről delegált volt a rendszer kidolgozásakor. Később Borsos László, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium államtitkári tanácsosa Dr. Veres Valér szociológussal, minisztériumi szaktanácsadóval karöltve a készülő tanügyi törvényt boncolgatták. A szombati nap kerekasztal beszélgetésekkel ért véget, előbb a Nagyváradról, Szatmárnémetiből, Brassóból és Kolozsvárról meghívott egyetemisták a diákképviselet-, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem szakemberei a romániai magyar felsőoktatás mentén értekeztek.

A záró napon Kósa András László, az Oktatási Jogok Biztosának Hivataláról szóló előadása után Hunyadi Gyöngyi, a MOL Románia HR-felelőse a multinacionális cégek fejvadász praktikáit vázolta.